Egy hosszú évtizedeket átívelő űrkutatási küldetés zárult le véglegesen, amikor a NASA egyik tudományos műholdja a múlt héten visszatért a Föld légkörébe. A Van Allen Probe A elnevezésű űreszköz magyar idő szerint március 11-én, délután fél egy körül érte el a légkör felső rétegeit a Csendes-óceán térsége felett. A szakértők értesülései szerint a műhold nagy része a visszatérés során elégett, esetleges maradványai a nyílt vízterületre hullhattak.
A szonda közel tizennégy éven át végezte munkáját a Föld körül, miután 2012 augusztusában indították útjára ikertestvérével, a Van Allen Probe B-vel együtt. Küldetésük a Földet körülvevő, nagy energiájú részecskékkel teli Van Allen-övezetek részletes feltérképezése volt. Bár az eredeti tervek szerint mindössze két évre szóló működést előírtak, a szondákat rendkívüli sikeresen sikerült üzemeltetni egészen 2019-ig.
A két űreszköz pályája jelentős eltéréseket mutatott a Földtől való távolság tekintetében, ami megnehezítette a pontos visszatérési hely és idő előrejelzését. A szakemberek korábban számításba vették, hogy a műholdak akár 2034-ig is keringhetnének, azonban a Naprendszerben tapasztalt erősödő napszél és a napszokásos aktivitás hatására a Föld felső légköre kitágult. Ez a jelenség megnövelte a légkörrel való súrlódást, ami felgyorsította a Van Allen Probe A pályájának lebomlását. A másik, B jelű szonda várhatóan még néhány évig pályán marad, bár visszatérése is korábbra tolódhat a vártnál.
A szakértői körökben egyre hangsúlyosabban merül fel az a kérdés, hogy a Föld körüli térséget egyre jobban megtöltő űrtörmelékek hosszú távú kezelése és a visszatérő objektumok követése hogyan biztosítható a jövőben. Az esemény ismét felhívta a figyelmet az űreszközök élettartamának tervezésében és a biztonságos visszatérési protokollok fontosságára.
