A politikai közvélemény-kutatások eredményei között egyre szembetűnőbb és módszertanilag nehezen magyarázható szakadék tátong a kormánypárti Fidesz és az ellenzéki Tisza Párt támogatottságát illetően. Az elmúlt napokban közzétett, egymástól drámaian eltérő felmérések újabb hullámot gerjesztettek a szakértők és a közélet vitáiban.
Egy, a kormányközeli Nézőpont Intézet által közzétett elemzés részletesen vizsgálja a saját és a Medián nevű független intézet legutóbbi adatai közötti óriási különbségeket. A Nézőpont szerint a Fidesz körülbelül hat százalékpontos előnnyel vezet, míg a Medián felmérése szerint a Tisza Párt akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhetne a következő választáson.
Az elemzés öt kulcsponton hasonlítja össze a két intézet módszertanát és eredményeit. Az egyik legfontosabb eltérés a potenciális szavazóbázis méretében rejlik. A Nézőpont számításai szerint a Fidesznek több mint hárommillió, míg a Tisza Pártnak kevesebb, mint kétmillió háromszázezer szimpatizánsa lehet. A Medián adatai ezzel szemben egy jóval nagyobb, mintegy 3,37 millió fős aktív Tisza-szavazótáborra utalnak.
A Nézőpont elemzői szerint ez utóbbi szám irreális, mivel a választástörténeti adatokkal összevetve nem állja meg a helyét. Kiemelik, hogy a Medián felmérése szerint az ellenzék aktív szavazóinak száma 2022 óta 75 százalékkal nőtt, ami statisztikailag rendkívül szokatlan mértékű növekedésnek tekinthető.
A politikai elemző, Török Gábor is foglalt állást az ügyben. Véleménye szerint az ilyen mértékű és tartós eltérések azt eredményezik, hogy április 12-e, a következő választások dátuma után az egyik mérési módszert – és az azt alkalmazó intézeteket – a közvélemény és a szakma is komolyan kezdheti megkérdőjelezni. Török Gábor úgy fogalmazott, hogy számára egyértelmű, melyik adatsor kerülne a „komolyan nem vehető” kategóriába.
Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy bár az ilyen méretű eltérések hátterében szubjektív politikai nézőpontok is állhatnak, objektív statisztikai szempontból a Nézőpont Intézet adatai tűnnek realisztikusabbnak a múltbeli választási eredmények fényében. A vita valódi feloldására azonban csak a választások tényleges eredménye adhat választ, amely után a közvélemény-kutatások hitelessége is újraértékelődhet.
