Zoltán Herczeg divattervezőnek a letartóztatása során, kábítószer-birtoklás vádjával, két cellatársa volt. Mindketten a kormánypárti politikai oldalhoz közel álló, jobboldali beállítottságú férfiak voltak. Közös időtöltésük során Herczeg kénytelen volt velük együtt hallgatni a kormánypárti narratívát közvetítő médiákat. A két férfi közül az egyikkel mélyebb, baráti kapcsolat alakult ki, míg a másik később, egy televíziós interjúban nyilvánosságra hozta, hogy a tervező még a házi őrizete idején is segített neki.
A zárt térben azonban nem kerülték el az összeütközéseket. Egy alkalommal az ideológiai nézeteltérések és az emberi feszültség annyira fokozódott, hogy a két férfi a fizikai konfrontáció határához érkezett. Herczeg azonban a helyzet csúcspontján, az ütés helyett, váratlan gesztussal fordult társa felé: megölelte. Ez a gesztus feloldotta a feszültséget és megakadályozta az erőszak kirobbanását.
A fél évig tartó fogság, Herczeg elmondása szerint, mély önvizsgálatra és szemléletváltásra késztette. Rádöbbent, hogy az egyén mennyire kiszolgáltatott és jelentéktelen lehet a hatalom gépezetével szemben – egy olyan felismerés, amely korábbi, nyilvános szerepvállalásait is új megvilágításba helyezte számára.
Bár a tervezőt tavaly októberben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, az ügy még nem zárult le végleg. Az ügyészség fellebbezésére két év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztést kér, ami továbbra is fenyegetően lebeg a férfi feje fölött.
