A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, telefonon felajánlotta együttműködését iráni kollégájának, Abbász Aragcsinak egy 2024 szeptemberében Libanonban történt, Hezbollahhoz köthető drónrobbantásokat követően. A beszélgetés átirata szerint Szijjártó biztosította partnerét arról, hogy a magyar hírszerzés minden releváns információt meg fog osztani az iráni féllel a vizsgálat keretében.
Az események hátterében az áll, hogy a felrobbantott drónokon egy tajvani gyártmányjelzés volt látható, amelynek gyártási jogát egy magyar vállalat birtokolhatta. A külügyminiszter a beszélgetés során határozottan kizárta, hogy Magyarország bármilyen módon érintett lett volna a támadásban, és hangsúlyozta, a berendezéseket nem itthon gyártották.
Szijjártó Péter későbbi nyilvános közleményében azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatfelvétel és az információmegosztás célja az volt, hogy megelőzzék azokat a hamis híreket, amelyek Magyarországot érintették volna az eseményekben, és ezzel elhárítsák azt a potenciális veszélyt, hogy az ország terrorcselekmények célpontjává váljon. A miniszter felelősségre vonta azokat is, akik véleménye szerint az eset kapcsán felelőtlen kijelentéseket tettek, ami az ország biztonságát veszélyeztetheti.
Az ügy azonban további kérdéseket vetett fel a magyar külpolitika egyes irányvonalaival kapcsolatban. Magyarország hivatalos álláspontja ugyanis következetesen Izrael-párti, az ország gyakran szavaz együtt a szövetségesével az ENSZ fórumain. Az iráni kapcsolatfelvétel ezzel a vonallal ellentétesnek tűnhet, különösen tekintve, hogy Irán a Hezbollah fő támogatója, és stratégiai partnerséget ápol Oroszországgal, egy másik országgal, amellyel Budapest szoros kapcsolatokat tart fenn.
Egy volt amerikai szakértő megjegyezte, hogy míg a feszültségcsökkentés önmagában nem szokatlan lépés, az ilyen jellegű együttműködés egy nyugati országtól, amely egyúttal Izrael egyik legkövetkezetesebb európai szövetségese, példátlan lehet. Az eset újabb elemként került be a folyamatos elemzésekbe, amelyek a magyar kormány geopolitikai orientációját és különböző nemzetközi szereplőkkel fenntartott párhuzamos kapcsolatait vizsgálják.
