A tavaszi napéjegyenlőség közeledtével a tudósok szerint márciusban kiemelkedő esély nyílik a sarki fények megfigyelésére. A jelenség megjelenésének gyakorisága ebben az időszakban szokásosnál magasabb, ami a Föld és a Nap mágneses mezőinek kölcsönhatásával magyarázható.
Az elméletet Christopher Russell és Robert McPherron kutatók dolgozták ki, akik már az 1970-es években rámutattak, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek környékén megduplázódik az aurora borealis megjelenésének valószínűsége. Ennek oka, hogy ezekben az időszakokban a napszél mágneses mezői kedvezőbb feltételeket teremtenek a részecskék behatolásához a légkörbe.
A jelenlegi helyzetet tovább fokozza, hogy a Nap aktív periódusa a csúcsán túl jár, bár a pontos maximum elérését még nem erősítették meg hivatalosan. A napfoltok számának csökkenése azonban azt jelzi, hogy a napszél intenzitása fokozatosan csökkenni fog. Emiatt a következő években kevesebb lehetőség nyílik a látványos égi jelenségek megfigyelésére, amíg a Nap új ciklusa el nem kezdődik.
A sarki fények megjelenése továbbra sem előrejelezhető pontosan, de a március végi időszak különösen ígéretes a megfigyelők számára. A jelenség nemcsak a jellegzetes zöld árnyalatokat, hanem a pirosas és lila színeket is felvonultatja az éjszakai égbolton, hosszabb időre megvilágítva azt.
