Dunaújvárosi székhellyel a Fejér megyei 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületben induló színész, Nagy Ervin nyíltan beszélt a jövőbeli szerepvállalásáról. A művész, aki az egyik első támogatója volt Magyar Péternek, a kulturális élet megújítását és a társadalmi párbeszéd helyreállítását tekinti küldetésének.
Nagy Ervin hangsúlyozta, hogy elsődleges célja a választókerületében, Dunaújváros és a környező tíz település érdekeinek képviselete. Ezt követően a kultúra területén kíván tevékenykedni. Elismerte, hogy bár nem rendelkezik hagyományos államigazgatási tapasztalattal, elhivatottságát és a művészi közösségben szerzett hitelét hozza magával. A Tisza Pártban, ahogy fogalmazott, nemcsak motorja, hanem bizonyos fokig szimbóluma is a Magyar Péterrel kötött szövetségnek.
A színész kifejezetten a párbeszéd fontosságára helyezte a hangsúlyt. Kijelentette, hogy a teljesítményt tekinti egyetlen mércenek, és ha a politikai helyzet úgy hozza, kész leülni tárgyalni olyan, a kormánypárti oldallal szimpatizáló művészi személyiségekkel is, mint Eperjes Károly, Bereményi Géza vagy Gáspár Tibor. Hozzátette, hogy számos, a Fideszhez kötődő művész is kezdi fojtogatónak érezni a rendszert.
Nagy Ervin a jövőbeli szerepét a hídépítés metaforájával írta le. Céljának nevezte, hogy békét hozzon a megosztott kulturális szférába, és véget vessen annak a károsnak tartott „bipolaritásnak”, amely párhuzamos intézményeket, külön akadémiákat és színházakat szült. Közös kamarák, például egy színészkamara létrehozását tartja fontosnak, ahol mindenki képviseltetheti magát.
A színész elmondta, hogy politikai pályafutásának egyik ösztönzője az volt, hogy a kulturális élet leépülését és tehetetlenségét nem tudta tovább nézni. „Miért csak megtörténnek velünk a dolgok? Miért elszenvedők vagyunk, nem pedig alakítók?” – tette fel a retorikai kérdést. Dunaújvárosi gyökereire hivatkozva hangsúlyozta: ott azt tanulta, hogy az ember harcoljon a céljaiért.
Reménye szerint Magyar Péter arra fogja majd használni, hogy segítségével egységesítse és fellendítse a kulturális életet, megállítsa annak széthullását, és visszavezesse az országot az európai kulturális térbe. Kulcsszerepet lát magának a társadalmi béke megteremtésében is, beleértve a csalódott kormánypárti szavazók megbékéltetését is.
A kérdésre, hogy milyen konkrét pozícióban képzeli el a jövőjét – akár miniszterként –, nem adott egyértelmű választ. Azt azonban egyértelműen kijelentette, hogy mindenkit ott kell alkalmazni, ahol hiteles, és ő a művésztársadalomban érzi ezt a hitelét.
