A NASA frissen kinevezett vezetője, Jared Isaacman, a héten bejelentette az űrügynökség ambiciózus tervét, amely a Hold rendszeres kolonizációját és a Mars felé történő előretörést célozza. A tervek szerint az Artemis–3 után, 2027-től kezdve félévente indítanának emberes küldetéseket a Holdra, majd egy teljes értékű holdbázis kialakításába kezdenének az elkövetkező évtizedben. A Mars felé az SR–1 Freedom nevű atommeghajtású űrjárművet tervezik 2028 végéig indítani.
A grandiózus elképzeléseket azonban számos szakértő óvatossággal fogadja. Kutatók szerint a bejelentett időkeretek irreálisnak tűnnek a technikai és egészségügyi kihívások fényében. Caitlin Ahrens, a Marylandi Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy egy évtized a tudományos fejlesztések szempontjából rendkívül rövid idő.
Dr. Emmanuel Urquieta, a Közép-Floridai Egyetem űrkutatási szakértője kifejezetten a kozmikus sugárzás és a holdi gravitáció okozta egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy a hosszabb tartózkodás a Holdon jelentősen megnövelheti például a vérrögképződés és trombózis kialakulásának veszélyét, ami gyakorlatilag az űrhajósokat emberkísérlet résztvevőivé tenné.
A szkeptikus hangok ellenére a NASA tervei jelzik az emberiség újfajta űrfelfedezési korszakának hajnalát, amelyben a Hold nemcsak célpont, hanem tartós előőrs szerepét is betöltheti a Naprendszer további részének feltárásában.
